Szívatóra vettek.

A nem túl szerencsés szombati túra után,vasárnap arra a helyre készültünk,amit a gájd ajánlott parti horgászatra.Ezen a helyen tavaly már próbálkoztam,de nem volt szimpatikus.Cara és Sam már délelőtt kint voltak,mi csak dél körül érkeztünk.Mások is voltak ott,összesen 5 bot várta a halakat.Ezen kívül egy hajó is állt a forgó belső szélén.
Alig horgásztunk talán fél órája,amikor tőlünk vagy 30m-re egy szép sturgeon kinézett,hogy mit csinálunk.Bő méteres volt.Nem mellékesen épp a csalijaink felett!Hátha.Hát nem.Dobás,csali csere,de semmi.Közben becsúsztunk a délutánba.Szinte hihetetlen,de a szombati kabátos,kesztyűs időt,gatyás-pólós idő váltotta.Valószínűleg ez is erősen befolyásolta a szombati eredményt.Délután még 4 fordulást láttam,ebből 1 megint a csalik közelében.Viszont bár beleúszáson(ami vmi uszadék lehetett) kívül semmi sem történt.Illetve történt,csak nem velünk.A hajó mellé beállt egy másik is és ketten,délután kivettek 3 halat.Mi meg csak csorgattuk a nyálunkat.Caraék és a barátaik közben hazaindultak.A korábbi pecások is mind elmentek már,csak mi maratunk.Ági csalihalakat fogott,én a nagyágyúkat sasoltam.Néha mintha,de nem.Már a hazainduláson gondolkodtunk,amikor újabb fordulás a csalik közelében!Új dobás,de előtte horog csere,mert nem találtam elég hegyesnek,a csali is cserélődött egy frissen fogott,megölt haldarabra.Cucc vissza,csengő fel.Még 20-30percet szántunk nekik,aztán vége.el is telt belőle majdnem mind,mikor határozott húzások érkeztek a botomra!Ennek fele se répa,futás oda.Bot kézben és már éreztem is a rángató,húzgáló kóstolgatást.A pulzus rögtön 200 felé ment!A rángatás határozott húzásba váltott,mire én leengedtem a botot és egy hatalmasat bevágtam :-)
A bot "benne maradt".Rúgás,forgolódás jelezte,hogy megakadt!Leírhatatlan az érzés,amikor egy nagy méretű,bika erős hal ,elkezdi húzni az ember botját befelé :-)
A fék hamar elkezdett recsegni.A recsegés folyamatos húzásra váltott.Én szorítottam a féken,de semmi.Még egy kicsit,már lassul,még egy kicsi és végre megáll.Vagy 40-50(?) vagy ki tudja mennyi zsinórt vitt el.Az tény,hogy az orsó félig se volt már.A pumpálás nem sok eredményt hozott.Egyszerűen a felhúzott botot,amikor leengedtem,hogy felszedjem a zsinórt a hal vissza húzta.Nem tudtam zsinórt vissza nyerni.Ekkor taktikát változtatva elkezdtem hátrálni a kavicsos parton.Aztán előre sétálva feltekertem a zsinórt.Ezt párszor megismételve már egész közel jött a hal.Nem rohangált,nem ugrott,de még csak nem is fordult 1x sem.A fenékhez tapadva forgolódott.Egyszer mintha el is akadt volna,nem mozdult.szerencsére folytatódott pár pillanat múlva a harc.A szombati hal által az ágyékomban hagyott nyomok,most ismét baromira elkezdtek sajogni.Nem tudtam hová támasztani a botot,mindenhol fájt.A fárasztó öv persze a garázsban figyel.Nem számítottunk nagy halra.Két kézzel,hátra dőlve pumpáltam magam felé az óriást.
Kötél,gázló bakancs már kézhez készítve várta a papát,amikor egyszerűen leakadt.......
Semmi sem történt,csak húzás közben simán kijött belőle a horog.Még a csalihal is rajta maradt.
Hirtelen szólni is alig tudtam.Elment,ez nagy volt....Ahogyan a hatalmas hal akasztása sem leírható élmény,úgy egy ilyen hal elvesztését sem lehet szavakkal kifejezni.A korábbi nagyobb halak fárasztásából,erejéből kiindulva 2m körülire saccoltam.70kg felettire.Ez már sok volt a 7végére.Kocsi,gyenge túra,rossz idő,hal vesztés....még másnap is tiszta zizi voltam.Azóta is azon kattogok,hogy a 7végén kiülök minden nap,amikor jön be a dagály!Ismét napirendre került egy csónak beszerzésének a gondolata is.Hát ennyi.Hétvégén folyt köv.!Remélem siker is lesz,nem csak kudarc.

Pityu